Órás körökben sokszor merül fel kérdésként, hogy érdemes-e a befektetnivaló pénzünket karórába fektetni? Reklámok állítják: a svájci óra jó befektetés! Valóban így lenne? A válasz nem egyértelmű, jelen blogbejegyzésben megpróbálkozom a téma körüljárásával, először egy különleges példa segítségével:
Tegyük fel, szeretjük az órákat és rendelkezésre áll egy nagyobb összeg, melyre nincs szükség várhatóan hosszú évekig, viszont zavar éjjelente, hogy zörög a kispárnában a sok-sok tízezres. Tehát van mondjuk (csak a példa kedvéért egy konkrét összeg) 5 millió forint, melynek jobb helyet keresünk, mint a párnahuzat.
Fogjuk csak a pénzkötegeket és vásároljunk be!
Márkától függően a fenti összegből egy rövid budapesti bevásárlókörút után akár 50 darab új, alsó-középkategóriás svájci karórával térhetünk haza, "most aztán jól bevásároltunk!" - gondolván. Ezek jellemzően kvarc órák, Tissot/Certina/Hamilton vonalon.
Galéria: Certina DS Ribbon/Tissot Couturier, kategóriára jellemző kvarc karórák
Ezeknek az értékvesztése jóval nagyobb, mint a mechanikus óráké, befektetési szempontból a svájci óramárkák alsó harmadából nem szabad választanunk. Ha megszorulunk és pénzzé szeretnénk tenni őket, kb 50%-os áron fogunk tudni megszabadulni csak tőlük, ezért senkinek sem tanácsolhatjuk ezt a lehetőséget, talán csak akkor, ha szempont, hogy az ember egy évig minden héten más-más órát vehessen fel:)
...
Nézzük akkor a középkategóriát! Pl. Omega-Longines vonalon mozogva, a fenti összegből összeválogathatunk akár 5-10 darab szépséges órát is, darabonként 500e-1.5M Ft körüli árakon. Ezek már jellemzően mechanikus, automata órák, azokat viszont 5-6 évente illik tisztíttatni órással, ennek a költsége legalább egyszer jelentkezni fog (legkésőbb eladáskor). Ezt a változatot sem tudnánk jó szívvel tanácsolni senkinek. 5-10 darab középkategóriás óra szervizköltsége jelentős összeg, de ha eltekintenénk ettől, akkor sem lenne pozitívban a mérleg 10-20 év múltán. Az értékvesztés ugyan nem 50% körül van, de a költségekkel együtt hasonló cipőben járnánk, mint az 1. példa esetén.
Galéria: Omega Seamaster/Longines Legend Diver...
5 millió forintból svájci közép-felsőkategóriás márkákból listaáron tudunk venni pl. 2 Rolex karórát. A Rolex jó befektetés, szokták mondani az óraszerető emberek, valóban így van?
A válasz nem egyértelmű - a Rolex órák listaárai sűrűn emelkednek, modellfrissítések alkalmával az előző generációk használtpiaci áraival együtt, lévén abból a modellből már nem készül több. Így tehát akkor várható, hogy a két szép Rolexünk (mondjuk egy sportos Submariner és egy elegáns Oyster Perpetual) értéke növekedjen, ha már volt legalább 1, de inkább 2 modellfrissítés.
Galéria: Rolex Submariner/Rolex Oyster PerpetualÖsszegezve: befektetési szempontból nem éri meg új órát vásárolni, rövidtávra tervezve. 10-20 év esetén már más a leányzó fekvése, a Rolex márka legendásan értékálló és ha vigyázunk rá, bizony ő lehet az a kivétel, amivel jól járhatunk!
Na de mi a helyzet a használt órákkal?
Befektetés szempontjából kicsit egyszerűbb a helyzet, ha a kinézett óra már használt. Alsó kategóriás márkákból, pláne kvarc órákból összeválogatva egy korrekt, akár 100-150 darabos "kis" gyűjtemény tulajdonosai lehetünk a fentebb már említett összegért. Viszont biztosak lehetünk benne, ha eljön az idő, hogy gyűjteményünktől szabadulni szeretnénk, nem fog azonnal sikerülni, hosszú hónapokig, esetleg évekig fogjuk hirdetni, árulni az óráinkat.
Középkategóriában gondolkodva (fenti példa-márkák: automata Longines, Omega) a 10-15 használt órát könnyebb lesz eladni. Jobban is keresi a használtpiac ezeket a márkákat, értéktartásuk is nagyobb már (használtan). A hátrány az lesz, hogy minél több ideig birtokoljuk őket, annál inkább ketyeg majd az óra (micsoda képzavar!) és bizony a szervizszámlán 10-15 automata óra esetén nem lesz kis összeg..
Felsőkategória, melynél legegyszerűbb a szinte mindenki által ismert R-betűs márka példáját előhozni: mint ahogyan az új órás-résznél írtam: "a Rolex órák listaárai sűrűn emelkednek, modellfrissítések alkalmával az előző generációk használtpiaci áraival együtt, lévén abból a modellből már nem készül több." Ha nem az aktuális generációból, hanem jóval régebbiekből vásárolunk be, akár 3-4 darabot is birtokolhatunk. Konkrét példa is szerepeljen itt: az egyik legelterjedtebb búvárórájuk, ref. 16610 Submariner használtpiaci ára Magyarországon 2007-8 környékén 1-1.1M forint körül volt. Jelenleg szerencse kell hozzá, hogy 1.5M forintért kifogjunk itthon egy szép példányt ebből a modellből.
Rolex 16610. A klasszikus Submariner, melyet szinte az összes óragyártó másolni igyekszik
Összegezve: használt órát vásárolni kizárólag befektetés céljára: nem biztos, hogy megéri. Jelenleg sokkal biztosabb és nagyobb hozamú befektetések is elérhetőek. Mikor ajánlható mégis ez a "befektetési forma"? Ha közben birtokolni akarunk pár szép időmérő szerkezetet. Ki tudja? Lehet annyira hozzánk nő, hogy eszünk ágában sem lesz megszabadulni tőle. Ahogy a Patek Philippe legendás szlogenje mondja: “You never actually own a Patek Philippe, you merely look after it for the next generation.” vagyis: "Igazából sosem lesz a tiéd a Patek Philippe-órád. Csupán vigyázol reá, hogy megörökölhesse majd a következő generáció."
Érthető, nade hogyan vásároljunk használt karórát, mire ügyeljünk?
Az angol órás-terminológia a pre-owned, vagyis "használt" helyett néha a pre-loved szócskával, mint szójátékkal fejezi ki, hogy bizony egy karóra életútja, ha vigyáznak rá, nem ér véget akkor, ha az első tulajdonosa búcsút int neki!
Márkás, használt svájci órát kizárólag biztos forrástól vásároljunk, lehetőleg órástól, kereskedőtől, esetleg leinformálható magánszemélytől. Minden esetben merüljön fel az igény, hogy a megvásárolandó időmérőt bevizsgáltassuk márkaszervizben vagy annak hiányában egy független szerviz által! Amennyiben az eladó elzárkózik ettől, mi is nyugodtan zárkózzunk el az óra megvásárlásától!
Már az óra megtekintése előtt kérdezzük meg, mikor volt az óra szervizelve utoljára! Természetesen, ha igazolhatóan pár éves darabról van szó, akkor ez a kérdés nem releváns, viszont ettől függetlenül a bevizsgálás során érdemes kikérni a szervizes véleményét az óra műszaki állapotáról. Ha egy mechanikus óra túl sokáig áll (hónapokig, évekig), akkor bizony a kenőanyag képes besűrűsödni és ez járási bizonytalanságokat fog okozni. Továbbá a szervizes a műszerére téve bizonyos jelekből (és főleg a szervizes műszerei által kijelzett adatokból) tud következtetni arra, hogy mikor esett át az óra a szükséges karbantartó szervizen és kb mikor várható a következő ilyen - ez az információ jelentős alkupozíciót képezhet! Tehát: ne bízzunk az eladó állításában, hogy "idén volt szervizelve az óra, 6 évig nem kell hozzányúlni!", ha nincs meg az erről szóló igazolás, munkalap.
Bevizsgálás során még kiderülhet, hogy az óra már javítva volt, esetleg tartalmaz nem gyári, utángyártott alkatrészeket - nem kell megijedni, sok régebbi óránál már nem áll rendelkezésre mindenből márkaazonos alkatrész. A javítás ténye, alkatrészpótlás szintén fontos tényező lehet a végső, kialkudott árnál.
A belső állapot a legfontosabb, azonban vannak még olyan tényezők, amik az óra értékét szintén csökkentik: a karcosság általában nem jelent nagy problémát acéltokos óránál, lévén könnyen polírozhatóak. Aranyóránál ez szintén igaz, azonban ha bevonatos (PVD vagy DLC) az óratok, ezek a sérülések sokszor véglegesek lesznek. Tehát ha PVD felületkezeléssel aranyozott órát vásárolnánk, ne dőljünk be annak, hogy az óratok sérülései polírozással megszűnnek.
Fontos tényező még az óra üvegének állapota! Ez jellemzően zafírkristályból készül, mely a legendával ellentétben igenis viszonylag könnyedén megkarcolható! Hiába roppant ellenálló karcolásokkal szemben, egy rossz szögben az óraüveget érő fémtárgy, kő, képes maradandó nyomot hagyni. Zafírüveget polírozni nagyon-nagyon nehéz, pláne, ha az domború, ún. dómos - ezért ezeket a sérüléseket legtöbb esetben új zafírüveg beszerelésével lehet csak kijavítani. Bizonyos márkáknál egy ilyen üvegcsere akár többszázezer forintos tényező is lehet!
Az óra tartozékainak megléte szintén nagyon fontos dolog! Ha hiányzik az óra doboza, az még önmagában semmit nem jelent, sok ember nem tartja meg őket, költözéskor elveszik, kidobják, elkallódik. Természetesen minden órához vásárolható utólag típusazonos doboz. Gyári bőrszíj hiányát szintén nem illő felróni, egy ilyen szíj 1-2 év után annyira el tud használódni, hogy rövid úton a kukában végzi.
Az óra papírjai, kártyái hiányában az óravásárlás bizalmi kérdéssé válik. Mit is jelent ez?
Normális esetben egy újonnan vásárolt órához jár a dobozán kívül némi kísérő dokumentáció, leírások, piktogrammokkal ellátott kártyák (az óra tulajdonságaival), valamint a legfontosabb: az egyedi azonosítókat tartalmazó dokumentum (ami lehet szintén kártya-formátumú, egyes márkáknál digitális kijelzővel ellátott!). Ezen minden esetben szerepel a szériaszám és a referenciaszám. Előbbi az óra egyedi azonosítója, utóbbi pedig az óra típusát azonosítja.
Egy Breitling digitális garanciakártya, rajta az óra minden jellemző adatával.
Utóbbi dokumentum hiányában még fontosabbá válik a bevizsgáltatás! Viszont a kártyák, papírok megléte még nem bizonyítja, hogy az óra garantáltan eredeti. Tehát: bevizsgálás, nem lehet elégszer kihangsúlyozni!
Tegyük fel, az óra átment a próbán, eredeti. Ilyen esetben célszerű adásvételi szerződést írni az eladóval, mely pontosan tartalmazza az óra adatait, azonosítószámait is.
Összegezzük az eddigieket!:)
1. Ha új órát vásárolsz - ne befektetési szempontból, hanem szerelemből tedd!
2. Ha használt (pre-loved) órát veszel - olvasd el sokszor ezt a cikket, mert benne van a legfontosabb, vagyis:
3. Bevizsgáltatás! Legyen szó akármilyen svájci óráról, ne sajnáld rá azt a 20-30 percet!
Végül a legeslegfontosabb: ezt a blogbejegyzést tartsuk távol barátnőnktől, feleségünktől! Az óravásárlás, ha alaposan körbejárjuk, igenis lehet jó befektetés!:)
Aktuális rendezvényünk: http://www.chronomeeting.hu